|
2012-06-20 21:28:45, szerda
|
| |
| |
DANKÓ PISTA
1858. Június 14.-én (156 éve) született Szeged-Fölsőtanyán /ma: Szattymaz/Dankó Pista magyar (cigány) hegedűművész, nótaszerző. Budapesten hunyt el 1903. március 29-én /109 éve/.
Muzsikus cigány család leszármazottja, s már 15 évesen saját zenekara élén játszik. Döntő fordulat életében a költő Pósa Lajossal való megismerkedése. "Ettől fogva nem is válik el a két név egymástól, és míg magyar nótát dalolnak a világon, addig mindig együtt emlegetik nevüket" - mondja róluk Móra Ferenc. - "A költő karjára vette a cigányt, és halálos holtáig el nem hagyta többet." Dankó rövid élete során több mint félezer dallamot, nótát komponál, melyek a magyar nóta történetének egyik legnagyobb alakjává teszik. A Dankó-nóta jelentősége túlmutat önmagán, hisz oly korban történik mindez, amelyben a magyarságunk megtartóereje a tét, vagy ahogy Ady mondja:
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!..."
Dankó Pista szobra Szegeden
Dankó Pista dalai, szerzeményei helyet kapnak a színháztermekben is, nagy valószínűséggel a Pósa-asztalnak köszönhetően. A második nevezetes Pósa-Dankó-szerzemény, a "Habra hab siet." kezdetű műdal, Blaháné betétszámaként Lukácsi Sándor "Rebeka" című népszínművében, a pesti színpadokról lesz már országosan népszerű. Ettől kezdve a szegény szegedi cigány poéta előtt megnyílnak a pesti nagy zeneműkiadók eladdig csukott ajtói is.
Szegeden, a városi színházban, 1886-ban Molnár György "Zsellérleány" című népszínműve már Dankó Pista betétdalaival kerül a nagyközönség elé. A publikum pedig a darab szegedi bemutatóján két gyönyörű babérkoszorúval tünteti ki a nóták szerzőjét, Dankó Pistát. A népszínmű néhány dala hetek alatt válik népszerűvé a monarchia Magyarországának szinte teljes területén. Ilyenek, mint a "Páros élet legszebb a világon.", meg az "Isten veled, vén eperfa.". A népszínművek kapcsán megkezdődik Dankó Pista színházi karrierje is. Innentől fogva rendszeresen megjelennek dalai egy-egy népszínműben, de ezzel párhuzamosan önálló szerzeményei is rendre sikert aratnak. Idővel a "Szegény Laci", "A leányasszony", "Rebeka", "Gyimesi vadvirág", "Cigányszerelem", "A halász szeretője" című népszínművek dalait mind ő írja.
Első és utolsó önálló népszínműve: a "Cigányszerelem"
Dankó 1887-ben írja az egyik legelterjedtebb dalát Pósa szövegére, a "Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány." kezdetűt, amelyet a "Szőke kislány, csitt, csitt csitt." a "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál", és amelyet az "Egy csillag se ragyog fenn az égen" kezdetű dalok követnek. Azután csak néhány dal a sok-sok itt született közös szerzemények közül:
"Nem átkozom ibolyakék szemedet", "Szegedében szokása a leánynak", Ne gyónj nekem, minek gyónnál", "Hallod rózsám, Katika", "Eltörött a hegedűm, nem akar szólalni", "Nem vagy legény, Berci", "Nincs szebb lány a magyar lánynál", "Nincsen a császárnak olyan katonája", "Nem jó, nem jó minden este a kapuba kiállni", "Elmegyek a tengerszélre", "Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja". stb.
Életrajza
Link
Dalai
Link
Dankó Pista cigány származású magyar nótaszerző és édesanyja
Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány /Kállay Bori Berkes János
Link
Szőke kislány, csitt, csitt, csitt!
Link
Dankó Pista - Eltörött a hegedűm - Győri Szabó József
Link
Hetes fogat - Rózsa, rózsa... / Rózsa rózsa, Nincs szebb lány a magyar lánynál, Sarkon van a sarkon van a.., Sárgarigó fészket rakott/
Link
Jávor Pál: Most van a nap lemenőbe /Részlet a Dankó Pista c. filmből/
Link
Dankó Pista nótái /Vörös Kálmán és zenekara, Bojtor Imre és Győri Marta énekel, konferál: Kudlik Júlia/
Link
Dankó Pista - Film 1941 - teljes
Link
Link
Dankó Pista hegedűje - Szeged Móra Ferenc múzeum
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zene, zene, zene... |
|
|
|
Címkék: színháztermekben, magyarországának, babérkoszorúval, valószínűséggel, legelterjedtebb, cigányszerelem, népszínművében, leszármazottja, betétszámaként, megismerkedése, megtartóereje, betétdalaival, szerzemények, magyarságunk, zeneműkiadók, történetének, szerzeményei, leányasszony, zsellérleány, színpadokról, nagyközönség, népszínművek, rendszeresen, népszínműben, párhuzamosan, tengerszélre, köszönhetően, hegedűművész, nagyharangja, népszínműve, megkezdődik, bemutatóján, megjelennek, jelentősége, visszaadtál, fölsőtanyán, költő Pósa, költő karjára, magyar nóta, magyarságunk megtartóereje, lelke elvágyódik, lelke magyar, vesztett világot, második nevezetes, pesti színpadokról, szegény szegedi, pesti nagy, városi színházban, publikum pedig, darab szegedi, nóták szerzőjét, népszínmű néhány, Dankó Pista, DANKÓ PISTA, Pósa Lajossal, Móra Ferenc, Magyar Dankó Pista, Lukácsi Sándor, Molnár György, Dankó Pistát, Szegény Laci, Kállay Bori Berkes János, Győri Szabó József, Jávor Pál, Vörös Kálmán, Bojtor Imre, Győri Marta, Kudlik Júlia, Szeged Móra Ferenc,
|
|
Offline
